Az ETF-ek, vagyis a tőzsdén kereskedett alapok napjaink egyik legnépszerűbb befektetési eszközei közé tartoznak. Sokan hallottak már ezekről, de kevesen tudják pontosan, hogyan működnek, miben különböznek más alapoktól, és miért választják egyre többen őket. Ebben a cikkben lépésről lépésre bemutatjuk az ETF-ek működését, felépítését, előnyeit és hátrányait, valamint praktikus tanácsokat adunk azoknak, akik most ismerkednek ezzel a befektetési formával.
Mi az ETF és hogyan különbözik a befektetési alapoktól?
Az ETF, vagyis Exchange Traded Fund, egy olyan befektetési alap, amelynek részesedéseit a tőzsdén lehet adni-venni, hasonlóan, mint egy részvényt. Ezek az alapok általában egy adott indexet, árupiaci terméket, kötvénykosarat, vagy egyéb eszközcsoportot követnek, és automatikusan próbálják lekövetni a kiválasztott referenciaindex teljesítményét.
A hagyományos befektetési alapokkal szemben az ETF-ekkel a tőzsde nyitvatartási idejében folyamatosan lehet kereskedni, így az áruk azonnal, a piaci kereslet-kínálatnak megfelelően alakul. Befektetési alapoknál viszont általában csak naponta egyszer, a záró ár alapján történik az elszámolás.
További különbség, hogy az ETF-ek vásárlása és eladása során a tranzakciós díjak alacsonyabbak lehetnek, hiszen egyszerű tőzsdei ügyletről van szó. Emellett az ETF-ek kezelési költségei is rendszerint kedvezőbbek, mivel passzívan kezeltek, nem egy aktív portfóliómenedzser dönti el az összetételt.
A likviditás, az alacsonyabb költség és a rugalmasság miatt az ETF-ek mind a kisbefektetők, mind az intézményi befektetők számára vonzó alternatívát kínálnak. Mindemellett érdemes tisztában lenni azzal, hogy az ETF-ek egyedi kockázatokat is hordozhatnak, például a tőzsdei árváltozások miatt.
Az ETF-ek működési elve lépésről lépésre bemutatva
Az ETF-ek működése elsőre bonyolultnak tűnhet, ám néhány lépésben könnyen átláthatóvá válik.
- Indexkiválasztás: Az ETF szolgáltató kiválaszt egy adott indexet (például S&P 500), amelyet le akar követni.
- Portfólió összeállítása: Az ETF alapkezelője megvásárolja az indexbe tartozó értékpapírokat, arányosan, hogy azok összetétele tükrözze az index súlyozását.
- Részvénykibocsátás: Az ETF részvényeit (unitjait) kibocsátják, amelyekkel a befektetők a tőzsdén tudnak kereskedni.
- Folyamatos kereskedés: A piaci szereplők a tőzsdén bármikor vehetnek és eladhatnak ETF-eket, az aktuális piaci árfolyamon.
- Arbitrázs mechanizmus: Kiemelten fontos szerepe van az ún. "authorized participant" intézményeknek, akik segítenek abban, hogy az ETF árfolyama ne térjen el jelentősen az alap mögötti eszközök értékétől (NAV).
| Lépés | Leírás |
|---|---|
| 1. Indexkiválasztás | Megfelelő referencia kijelölése |
| 2. Portfólió összeállítás | Eszközök megvásárlása az index arányainak megfelelően |
| 3. Részvénykibocsátás | ETF egységek létrehozása és bevezetése a tőzsdére |
| 4. Kereskedés | Befektetők adhatnak-vehetnek a tőzsdén keresztül |
| 5. Arbitrázs | A nagy intézményi befektetők biztosítják az árfolyamok kiegyenlítődését |
Ezek a lépések biztosítják, hogy egy ETF viszonylag pontosan lekövesse a mögöttes index teljesítményét. A folyamat lehetővé teszi, hogy a befektetők egyszerűen és átlátható módon fektessenek be széles körű eszközökbe.
A fentieknek köszönhetően az ETF-ek működése gyors, átlátható és viszonylag olcsó, ugyanakkor nagyfokú rugalmasságot is biztosít a befektetők számára.
Hogyan épülnek fel az ETF portfóliók és mit tartalmaznak?
Az ETF portfóliók szerkezete az adott alap stratégiájától függ. Az egyik legnagyobb előnyük, hogy egyetlen értékpapír megvásárlásával széles diverzifikáció érhető el, hiszen sokféle eszközt tartalmazhatnak.
Az ETF-ek portfóliójának leggyakoribb összetevői:
- Részvények: Különböző vállalatok részvényei, akár egy adott országra, szektorra vagy tematikus trendre fókuszálva.
- Kötvények: Államkötvények, vállalati kötvények, valamint különböző kötvényindexek lekövetése.
- Nyersanyagok: Például arany, olaj vagy más árupiaci termékhez kötött ETF-ek is elérhetők.
- Pénzpiaci eszközök: Rövid lejáratú állampapírok, banki betétek is lehetnek egyes ETF-ekben.
Továbbá léteznek ún. tematikus ETF-ek is, amelyek valamilyen speciális szempont (például fenntarthatóság, technológia vagy egészségügy) szerint válogatják össze az eszközöket. Ezen alapok lehetővé teszik, hogy a befektetők célzottan tudjanak bizonyos trendekre vagy szektorokra fogadni.
A portfólióban található eszközök aránya általában leköveti a referenciamutató struktúráját, így az ETF teljesítménye is annak mozgását tükrözi. Ez az egyszerű követhetőség és átláthatóság nagyban hozzájárul az ETF-ek népszerűségéhez.
Az ETF-ek előnyei és hátrányai a befektetők számára
Az ETF-ek egyik legnagyobb előnye a széleskörű diverzifikáció, amelyet egyetlen tőzsdei tranzakcióval elérhetünk. Ennek köszönhetően csökkenthető a portfólió kockázata, hiszen egyszerre több eszközbe fektetünk, nem egyetlen vállalat vagy ország teljesítményén múlik a befektetés sikere.
A másik kiemelt pozitívum az alacsony költség: mivel az ETF-ek passzívan követik az indexeket, a kezelési díjak általában jóval alacsonyabbak az aktívan kezelt alapokhoz képest. Ráadásul a tőzsdei kereskedés miatt nincsenek front-end vagy back-end díjak, mint sok hagyományos alapnál.
Érdemes kiemelni a likviditást is: az ETF-eket bármikor, a tőzsde nyitvatartási idejében, aktuális piaci árfolyamon adhatjuk-vehetjük, így gyorsan reagálhatunk a piaci eseményekre. Ez a rugalmasság vonzóvá teszi az ETF-eket a dinamikus piacokon.
Természetesen az ETF-ek hátrányait sem szabad figyelmen kívül hagyni. A tőzsdei kereskedésből eredő árfolyam-ingadozások gyors veszteségeket is okozhatnak. Néhány ETF-nél az alacsony likviditás vagy a mögöttes piac sajátosságai miatt az árfolyam eltérhet az alap valós piaci értékétől (NAV). Továbbá, egyes összetett ETF-ek (például tőkeáttételes vagy inverse ETF-ek) bonyolultabb kockázatokkal járhatnak.
Hogyan vásárolhatunk és adhatunk el ETF-eket a tőzsdén?
Az ETF-ek vásárlása és eladása hasonlít a részvénykereskedelemhez; szükség van hozzá egy értékpapírszámlára valamelyik brókercégnél. A tőzsdei kereskedés előnye, hogy az ETF-eket valós időben, a tőzsdei piacokon lehet venni és eladni a vételi (bid) és eladási (ask) ajánlatok alapján.
Az ETF-ekkel való kereskedés menete:
| Lépés | Teendő |
|---|---|
| 1. Brókercég választása | Megfelelő szolgáltató kiválasztása és értékpapírszámla nyitása |
| 2. Piac kiválasztása | Döntsük el, melyik tőzsdén szeretnénk kereskedni (BÉT, Xetra stb.) |
| 3. ETF kiválasztása | Válasszuk ki a számunkra megfelelő ETF-et (ticker, ISIN alapján) |
| 4. Megbízás adása | Adjuk meg a vásárlási vagy eladási megbízást a brókercégen keresztül |
| 5. Tranzakció lezárása | A rendszer teljesíti az ügyletet, a részvényeket jóváírják a számlán |
Fontos tudni, hogy egyes ETF-ek közkedvelt tőzsdéken forognak, mint például az amerikai NYSE vagy a német Xetra, de a Budapesti Értéktőzsdén is elérhetők már bizonyos alapok. A vételhez vagy eladáshoz elegendő tőke és nyitott értékpapírszámla szükséges.
A vételi/eladási megbízások típusai, mint például piaci vagy limitáras megbízás, az ETF-kereskedés során is alkalmazhatók. A brókercégek általában online felületen keresztül teszik lehetővé a kereskedést, így bárhonnan elérhető a piac.
Egyes ETF-eknél árjegyzők (market makerek) is működnek, akik biztosítják a folyamatos likviditást, és segítenek abban, hogy a vételi-eladási árfolyamok között ne legyen túl széles különbség.
Mire figyeljünk az ETF választása során, fontos szempontok
Az ETF kiválasztása során több tényezőt érdemes mérlegelni, hogy befektetésünk valóban megfeleljen céljainknak és kockázatvállalási hajlandóságunknak.
Az egyik legfontosabb szempont az ETF mögötti index vagy stratégia kiválasztása: fontos, hogy tisztában legyünk vele, az adott alap milyen piacot, országot, szektort vagy tematikát fed le. Érdemes megnézni az ETF likviditását is, mert az alacsony forgalmú alapoknál nehezebb lehet jó áron adni-venni.
A költségszerkezet szintén kulcsfontosságú: vizsgáljuk meg a TER (Total Expense Ratio) értékét, vagyis az alap éves kezelési költségeit, valamint a vételi és eladási jutalékokat. Minél alacsonyabb ezeknek az értéke, annál kedvezőbb a befektető számára, főleg hosszú távon.
Továbbá figyeljünk arra is, hogy az ETF milyen devizában denominált, van-e devizakockázata, illetve hogy az alap fizet-e osztalékot (disztribúciós) vagy automatikusan újrabefekteti azt (akkumulációs). Azt is vegyük számításba, mennyire átlátható az alap működése és milyen információkat ad a szolgáltató a portfólió összetételéről.
Az ETF-ekkel kapcsolatos költségek és díjak ismertetése
Az ETF befektetések költségei több elemből állnak, ezek közül a legtöbbet előre, átlátható módon közlik a szolgáltatók. A legalapvetőbbek:
- Kezelési díj (TER): Az ETF éves szintű működési költsége, jellemzően 0,03–0,7% között.
- Brókeri díj: Az ETF-ek tőzsdei vásárlásakor és eladásakor a brókercégek tranzakciós díjat számolnak fel, amely cégenként eltérő lehet.
- A spread, azaz a vételi-eladási árfolyam közötti különbség: Minél likvidebb egy ETF, annál kisebb a spread, így kevesebb rejtett költség merül fel.
- Egyéb díjak: Külföldi tőzsdéken történő kereskedés esetén előfordulhat devizaváltási költség, letéti díj vagy elszámolási költség.
A legfontosabb költségtípusokat érdemes minden esetben összehasonlítani több ETF között, hiszen a hosszú távú hozamot nagyban befolyásolhatják a díjak, még akkor is, ha első ránézésre jelentéktelennek tűnnek.
Az ETF díjainak összevetését az alábbi táblázatban mutatjuk be egy példán keresztül:
| Költségtípus | Példa érték | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Kezelési díj (TER) | 0,15% évente | Évente az alapkezelőnek fizetendő |
| Brókeri tranzakciós díj | 0,2% / tranzakció | Vételkor és eladáskor is |
| Spread | 0,05% | Változó, piaci likviditástól függ |
| Devizaváltási költség | 0,5% | Ha más devizában denominált az ETF |
| Letéti díj | 0,1% évente | Brókercégtől függ |
Összességében az ETF-ek költségszintje kedvezőbb lehet más befektetési alapokhoz vagy egyéni portfólióhoz képest, de érdemes minden tényezőt alaposan átgondolni.
10 gyakran ismételt kérdés és válasz az ETF-ekről
❓ 1. Mi az ETF fő előnye egy kezdő befektető szempontjából?
Az egyszerűség és a széleskörű befektetési lehetőség: egyetlen tranzakcióval sokféle eszközt vásárolhatunk.
❓ 2. Kell-e szakértőnek lennem ahhoz, hogy ETF-eket vásároljak?
Nem, de érdemes alapvető ismereteket szerezni a tőzsdei kereskedésről és az ETF-ek működéséről.
❓ 3. Milyen minimális összeggel lehet ETF-et vásárolni?
Általában már néhány tízezer forintos tétellel is be lehet fektetni, a választott ETF árfolyamától függően.
❓ 4. Kaphatok osztalékot ETF-en keresztül?
Igen, ha az ETF disztribúciós típusú, akkor időnként osztalékot fizet a befektetőknek.
❓ 5. Van-e tőkeáttételes ETF?
Igen, léteznek tőkeáttételes (leveraged) és inverse ETF-ek is, de ezek nagyobb kockázattal járnak.
❓ 6. Mennyire biztonságosak az ETF-ek?
Az ETF-ek a mögöttes eszközök kockázatát viselik, de általában magas a transzparencia és szétterítés a portfólióban.
❓ 7. Milyen devizában lehet ETF-et venni?
Sok ETF elérhető különböző devizában, például euróban, amerikai dollárban, forintban.
❓ 8. Lehet-e ETF-et venni magyar tőzsdén?
Igen, a Budapesti Értéktőzsdén is forognak már ETF-ek, de a kínálat szűkebb, mint a nemzetközi piacokon.
❓ 9. Mi az ETF ISIN kódja és miért fontos?
Az ISIN egy egyedi azonosító, amellyel pontosan beazonosíthatjuk az ETF-et a kereskedés során.
❓ 10. Mi a különbség az akkumlációs és a disztribúciós ETF között?
Az akkumlációs ETF újra befekteti az osztalékokat, a disztribúciós pedig kifizeti azokat a befektetőknek.
Az ETF-ek népszerűsége világszerte folyamatosan nő, köszönhetően annak, hogy egyszerű, átlátható és költséghatékony módot kínálnak a diverzifikált befektetésre. Az ETF-ek működésének, előnyeinek, hátrányainak és költségeinek megértése lehetőséget ad arra, hogy tudatosabb döntéseket hozzunk. Mielőtt belevágnánk, érdemes alaposan tájékozódni, különböző alapokat összehasonlítani, és mindig figyelembe venni saját pénzügyi céljainkat és kockázatvállalási képességünket.
